Hoztam a fejezetet :) A címet ugyanaz gondolja, aki az előzőt
is. Többet nem árulok el. A fejezetről csak annyit, hogy ez az első próba, ami
egy kicsit másképp alakul, mint ahogyan a lány tervezte :) Akit érdekel az
olvassa :)
Ahogyan látom, körülbelül 10-en olvasnak el egy részt, ami
nagyon jó! Köszönöm! Az 1000-et is már túlléptük. Love you all! <3
És, mint láthattátok elindítottam egy szavazást. Az 'Ahogyan
akarod' nálam a mindegyet jelenti. Csakhogy ne az legyen, hogy mindenki arra
kattint. Az alapján döntöm el, hogy a továbbiakban írjak-e Charlotte
szemszögéből :)
És egy kis spoiler a következő fejezetről: a két főszereplő
között meg lesz az első szikra. (Ha eddig nem lett volna)
Remélem a fejezet tetszeni fog,
MissMe
A tükörben látom
magunkat, ahogyan mind egy ütemre táncolunk. Vagy tucatnyi lány van pár
lépéssel mögöttem, és próbálják megjegyezni, amit mutatok nekik. Megtörlöm
kezemmel a homlokom, így kissé jobban érzem magam, egy kis verejték
megszabadulása után. Egy új lépés mutatása közben látom, hogy bejönnek az
ajtón. Méghozzá a One Direction tagjai – mind az öten. Látom rajtuk, hogy nem
számítottak erre. Nem tudnak arról, hogy közben a koncertekre is próbálunk.
Pedig azt is kell, mert három hét kihagyás rettentően sok lenne. Ezért is
hoztam el a lányokat magammal.
Odasietek hozzájuk,
mielőtt elhagynák a helyszínt – vagy bármit is csinálnának. Leparkolok a fiúk
elé, de mielőtt még bármit mondhatnék, Louis szólal meg:
- 11-re beszéltük meg
a próbát, nem? - kérdezi meg tőlem, kicsit értetlenkedve. Néhány fiú lopva
pillant a lányokra, akik még mindig gyakorolnak – vagy éppen nem fogják fel,
hogy kik vannak itt.
- De igen – mondom,
majd egy mély levegőt veszek. Ránézek a falon csüngő órára, és az óra már
tényleg annyit mutat. Az a két óra gyakorlás olyan gyorsan elment, hogy
észrevehetetlen volt – De azért megmutathatjuk eddigi munkánkat? - kérdezem meg
tőlük felvetve az ötletet, hogy nézzék meg. Nagyon pontosan veszünk mindent,
így a próbák végére is olyanok vagyunk már, mint akik gyakorlottak. Annyi
biztos, hogy másnap lehetséges a felejtés, de egy gyakorlás után már biztosan
mindenkinek rémlik, minden mozdulat.
- Naná! - válaszol
valaki így, valaki hasonlóan. Visszamegyek a lányokhoz, és látom egy-két arcon,
hogy nem számítottak erre, hogy találkozni fognak velük. Igaz, mondtam nekik,
hogy számíthatnak rájuk.
Beindítottam a magnót,
és beálltam én a lányok közé. Rihanna legújabb száma megy alatta, ami azért nem
furcsa, mert az ő koncertjén fel fogunk lépni. Rihanna tél végi koncertje
februártól több, mint egy hónapig fog tartani. Egy teljes turnén leszünk, és
mindegyiken táncolni fogunk. Ezért rendesen eddzük magunkat – még a januári
hónapokra is, ott se maradunk tétlenek.
A gyakorláskor nagyon
jó, ha tükör van előttünk. Így biztosan egy ütemben leszünk. Mert nem csak a
tánccal kell ütembe lenni, hanem a többi emberrel együtt. A tánc elején
mindenki ugyanazt táncolja, majd úgy, mint az énekben itt is átmegyünk
kánonban. A refrénben ismét eggyé válik a csapat. És itt fejeztük be,
pontosabban itt jöttek be a fiúk.
- Oké, lányok! Este
még gyakorlunk, jók voltatok – tapsolom meg őket, és nem csak a lányok állnak
be tapsolni, hanem a One Direction tagjai is. A lányok szétszélednek, majd
lassanként, de elhagyják a termet.
Odamegyek a fiúkhoz,
és ezt mondom nekik:
- Még egy öt perc
talán, és mindenki elmegy. De ha nem vagytok szégyenlősek, akkor elkezdhetjük –
mondom a srácoknak, miközben odamegyek a nem messze tőlük lévő italomhoz. Nagy
kortyokban iszok a vizes palackból, mert egyrészt jól esik, másrészt
elengedhetetlen ehhez a munkához.
- Mit is? - kérdezi
Zayn, és én már szóra is nyitom a számat, de nem tudok mondani semmit. Az üveg
kupakját visszacsavarom, és lerakom oda, ahol eredetileg volt. Táncolni...
igen, csakhogy ebbe nem egyeztek bele.
- Kinek az ötlete volt
az, hogy én legyek a rendező? - kérdezem meg tőlük. Bár tartottam attól, hogy
túl nyersen szólaltam meg, de szerencsére nem. Én eredetileg koreográfus
vagyok, tehát ahhoz jobban értek, mint bármi máshoz. A fiúk rögtön mondják:
- A menedzserünké –
válaszolnak mindannyian, és végigfuttatom mindenkin a tekintetem. Kérdőn nézek
rájuk, mert nem igazán tudom eldönteni, hogy most mi van. Liam szólal meg pár
titkos szóváltás után:
- És azt mondta,
minden elképzelésedet el kell fogadnunk, és be kell tartanunk – mondja a
látszólag legérettebbnek tűnő tag.
- Akkor nincs mit
vitatnunk – jegyzem meg mosolyogva, és örültem, hogy az ötlet mégiscsak
megmarad. Rendezőként még nem ismert meg a világ, éppen ezért szeretnék a
lehető legtöbbet kihozni belőle, és mégiscsak izgulok, milyen lesz a
hozzáállása a rajongóknak.
Odasétálok, a ma már
szinte szokásosnak tűnő helyemre, a terem közepére. Van amelyik fiú jön, és
hallgat a menedzserére, van aki fél az ötlettől, van aki zavarában beletúr a
hajába. Egy hét múlva már profi táncosok lesznek, tudom.
- Volt már
koreográfusotok? - kérdezem feléjük fordulva, és mindannyian megrázták a
fejüket.
- Csak az x-faktorba,
de ott nem kellett megerőltetnünk magunkat tánc téren – jegyzi meg Niall, és én
bólogatok, miszerint megértettem. Bár az x-faktort nem igazán néztem, és ha
láttam, akkor inkább az emrikai adásokat néztem. Nem sokszor táncoltak benne,
az énekes meg még annyira nem. Voltak háttértáncosok és végezték a dolgukat.
- Oké, akkor kezdjük –
mondom, összecsapja a kezemet, és felkészültem az első próbára – Mindenki
táncoljon, ahogyan tud – mondom, de közben sétálok a magnóhoz, és bekapcsolok
egy zenét. Van benne pörgős rész, van benne lassú, zongorás rész is. Ezzel a
dallammal meg tudom állapítani, hogy miben jobbak.
Visszamegyek a
srácokhoz, de ők nem mozdulnak. Azt várják, hogy a másik kezdje. Niall elkezd
táncolni az ütősebb dallamra, de aztán abbahagyja, mert úgy gondolja, ez nem
volt jó. Semelyikük sem akar megmozdulni, de mikor lassú rész közeledik, odajön
Louis hozzám:
- Na, én megmutatom
táncos tudásomat – mondja, és mint ahogyan szokás, egyik kezét a derekamra
rakja, másik kezét a kezembe fúrja, és elkezdtünk táncolni. Annyiból állt, hogy
megpörgetett, majd a hátamra rakva kezét eldöntött. Mint a táncok végén szokás.
- Már csak egy rózsa
kéne a számba – jegyzi meg, majd kiegyenesedett háttal, engem is segít
visszaküzdeni a stabil helyzetembe.
- Én úgy gondolom,
nektek a lassúzás menne a legjobban – mondom félénken, mert a múltkor sem
igazán rajongtak ennek az ötletnek. Bár tudom, hogy a menedzser már mondta a
fiúknak, hogy hallgasson rám, de attól még van beleszólásuk. Nem vagyok az a
fajta, aki kiélvezi ezt a helyzetet.
Niall az, aki
megszólal legközelebb:
- Oké, én Zayn-nel
leszek – szólal meg, és odamegy az említett személyhez. Csak egy gond volt
ezzel, mindegyikük a fiú szerepet akarta betölteni, így nem mentek semmire.
Elnevették magukat, de ezen én sem tudtam nem nevetni. Harry Liam-hez csatlakozott,
Louis pedig engem kért fel táncra. Bár látszott rajtuk, hogy elhülyéskedik, de
nem is táncolnak rosszul. Ez jó alap.
Nekem és a csíkos
pólós srácnak volt a legkönnyebb dolgunk, mivel mi ellentétes nemek volt. Mi
bírtuk legtovább, de aztán Louis is feladta, és nem tehettem mást, én is
lerogytam a talajra. Térdeim közé temetve az arcomat, alig bírtam megállni a
nevetést. Liam például kinyitotta az ajtót, így levegőt kapva a teremre. De
például a lőtt sérós srác teljesen elfeküdt a földön, és csak azt lehetett
látni, hogy rázkódva nevet.
- Mit szólnátok, ha lányokkal csinálnátok
ezt? - nyomom meg erősebben a lányok szót. Bármit mondok, vagy csinálok, ki
tudják parodizálni. Ami nem gond, mert egyrészt nevetni lehet rajta, másrészt
nem lehet megharagudni rájuk.
- Nem tudom
- Talán
- Mindegy – hasonló
válaszok jönnek, de én elmosolyodom, és kérlelően nézek rájuk. Csak azért, hogy
ki tudják mondani, nem olyan rossz ötlet. Liam óta visszajött, és ő is leült
közénk. Mint a tábortűznél, csak éppen tűz nélkül.
- Jó. Legyen –
mondják, majd tapssal jutalmazom őket, amiért kinyögik.
Az ajtó becsapódó
hangját hallom meg, és mikor odafordulok, Charlotte-t pillantom meg. Zavart
pillantással a karórájára néz, aztán végigfuttatja szemét a fiúkon, majd rám
néz.
- Az egy óra gyakorlás
már letelt, de elmegye... - mondja, és nyitja már ki az ajtót, hogy elmenjen.
Sosem volt az a fajta, aki végignézi a próbáimat. Ha jól emlékszem, akkor eddig
még nem is nézte meg egyetlen próbámat sem. Ha a teremben volt, akkor is a
telefonjával babrál.
- Charlotte,
maradhatsz. Végeztünk mára – kiáltom gyorsan utána, mielőtt még elhúzná a
csíkot. Megáll az ajtóban, és mintha egy pillanatra elgondolkozna ezen a
helyzeten. Megfordul, majd visszalép a terembe. Az ajtó hangos zajjal
becsapódik mögötte.
- Srácok! Holnap
ugyanígy, ugyanekkor találkozunk – mondom nekik, jelezve, hogy elmehetnek.
Szerencsém van, hogy hoztam lányokat, így már helyben is tudunk összeszedni
négy lányt – az ötödik én leszek. Már csak az a kérdés: ki lesz a párom?
Kedves MissMe!
VálaszTörlésNagyon örültem, mikor megtudtam, hogy fent van az új rész. Én voltam az első, aki jelezte, hogy mi a véleménye, így talán ennek az első olvasója is én lehettem :) Amúgy egyre jobbak a fejezetek, úgyhogy elkezdtem azon gondolkozni, hogy szigorúbban kellene vennem a dolgot, és nem adni mindig 5-öst, de egyszerűen nem tudom visszafogni magam, mert mind nagyon tetszik!
Azt hiszem ez az első fejezet, aminél nem egészen tudom, hogy mire vonatkozik a cím, bár van sejtésem, de nem hiszem, hogy sikerülne kitalálnom. Nem is baj, ha fennáll ez a kis rejtély számomra. Bírom, hogy Victoria ilyen laza, viszont ha munkáról, táncról van szó, azt komolyan veszi. Persze Charlotte-ot is nagyon kedvelem, sőt ami azt illeti egyre jobban, ezért is tettél kíváncsivá azzal, hogy felajánlottál egy szemszöget az ő nézőpontjából. Nem gondoltam, hogy ilyen fontos szereplő lesz, de nagyon örülök neki. Ó, és akit még nagyon szerettem ebben a fejezetben az egyértelműen Louis, amiért a srácok közül, mint legidősebb lépett, és mert egy lánnyal táncolni. Vicces őket elképzelni egymással lejteni. Mondjuk, mikor Vic rákérdezett arra, hogy mit szólnának, ha lányokkal táncolnának, azt hittem, nagyobb lesz a lelkesedés, de lehet, hogy csak attól félnek, hogy leégnek a profi táncosok előtt. Nme tudom.
Ó, és nagyon-nagyon kíváncsi vagyok arra A szikrára, szóval türelmetlenül várom a folytatást! :)
Ölel, FantasyGirl
Kedves FantasyGirl!
TörlésElőször is szeretném megköszönni neked, hogy írtál véleményt másodszor pedig örülök, hogy egyre jobban tetszenek a fejezetek.
A címet meg szerintem később ki fogjátok találni. Lesz egy olyan rész, ahol az összes olvasónak (legalább is remélem) le fog esni az egyes címek és jelenetek miért vannak. Csakmert minden okból történik, nemdebár?
És ami Charlotte-ot illeti, nem azért csináltam meg a szemszöget, hogy csak úgy legyen. Lesz a későbbiekben értelme. Talán már a következő fejezetben :)
És próbálom a lehető leggyorsabban hozni a következő fejezetet!
Missme
Mostanában akadtam rá a blogodra és azonnal el is olvastam az összes fent levő részt! Nagyon tetszik az alapsztori és remélem, hamarosan olvashatom az 5. fejezetet is:)<3
VálaszTörlésKedves olvasóm!
TörlésNagyon örülök, hogy annyira tetszett a történet, hogy elolvastad egy huzamba az összes részt. Próbálom minél hamarabb hozni az új részt :)
Köszönöm, hogy írtál,
MissMe